Édesapám

A mindenki ,,Zsiga bácsija" volt az én drága édesapám, teljes nevén : Kovács Zsigmond.Már az Úrnál van.Ha még itt élne 19.-én lenne 85 éves.Nehéz gyermekkora volt, mert alig volt hat hónapos meghalt az anyukája.Nagyapa újra megházasodott, de sajnos nagyon gonosz nő lett a 2.-dik felesége.Ő is hamar meghalt.Harmadjára is megnösűlt nagyapa, és ez már szerette apukámat, de csak nem volt az édesanyja.Erről sokat beszélt nekünk gyerekeknek.Istenfélő , hívő embernek ismertem őt. Kőműves munkás és suszter is volt, sőt ezermester.Önszorgalomból megtanult harmóniomozni, elvégzett egy karmesteri tanfolyamot is és sok éven keresztül ő volt az Értarcsai baptista gyülekezet karmestere.Igét is hirdetett és bizottsági tag volt sokáig. Sokat imádkozott.Mielőtt az Úrhoz ment egy hétfői hajnalon az unokatestvérem mellett ült az útólsó padban és forrón kérte az Úrat, hogy mentse meg azokat akik még nem az övei. Barna , a rokon nagyon a szívére vette és rövidesen megtért és bemerítkezett.Azóta rendezett az élete, hála és dicsőség az Úrnak!
Volt idő amikor sajnáltuk édest, hogy öregen , betegen annyit dolgozik és én is mondtam, hogy nincs erre rá útalva.Erre mosolyogva csak annyit mondott : én nem vagyok de akinek készítem az igen csak rá van kényszerülve  az én munkámra.Nem pénzért, hanem szeretettből dolgozott.
Legyen áldott az emléke!!!
Köszönöm a jó Istennek, hogy ilyen édesapám volt!