Folytatása az előző bejegyzésnek

Nem lehet röviden le írni azt a sok jót amiben Isten részesített amióta a Szatmárnémeti Gyülekezet tagja lettem.. Ez egy nagy szerető család , ahol mindenki megtalálja a helyét.Nagyon szeretek énekelni, ezért amikor az 5 gyerek akkora volt, hogy én is részt vállalhattam az énekkar szolgálatában örömmel tettem.Emlékszem a missziós utakra Magyarországon és itt Erdélyben. Milyen jó volt felüdülni egymás hite által.Még van egy drága élményem, az a közel 20 év amikor megengedték a Női kör látogatását az idősek otthonába. Hogy vártak a drága betegek. És átéltük azt az igét, hogy : ,, Aki mást felüdít , maga is felüdül ." A végére hagytam, pedig a legtöbbet érdemelnek lelkipásztoraink akik már az Úrhoz költöztek. Addig míg ide nem költöztünk soha sem hallottam olyan élő tanítást az igéből. Akik már itt születtek talán ezt természetesnek veszik, pedig ez nem így van. Ó de jó lenne, ha  nem csak múltja , hanem a Szent Lélek által megáldott jövője is lenne gyülekezetünknek. Imádkozzunk ezért és bízunk a mi Istenünkben. Ámen!