Oldalak

2015. december 13., vasárnap

Hosszú hallgatás után írok

Sok szeretettel köszöntök mindenkit !
Isten az én édes atyám sok mindent megengedett az elmúlt évben . A mellett , hogy havonta lecsapolják a hasüregben össze gyűlt vizet volt két sérv műtétem . Az elsőnél a mentő szállított kórházba bélcsavarodással és bélkizáródással . Hála az Úrnak a szolgálatos orvosért , mert éppen a román húsvét szombatján volt , és az én két műtős nővéremért akik testvéreim az Úrban . Minden jól ment , igaz két napig voltam a reamimárén utána . Az Úr Jézus velem volt és még megerősített . Már 6 hét után vissza jött a 87 éves cukorbeteg édesanyám . Elmúlt 7 hónap a felügyeletem alatt és sajnos hiába volt segítségem családom és más részéről , ismét sérvem lett . Ez úttal a jobb combomhoz közel . Most legtöbbet feküdtem 12 napon át , hogy a beprogramált műtétre felkészüljek . Nagy segítségem volt a férjem aki megtanulta beadni az inzulin inekciót édesanyámnak és enni adott neki . Háromszor kell inzulint kapjon és ötször kell egyen. Már itthon vagyok és lassan gyógyulok . Ezért a nettről néztem az igehirdetést . Áldásos volt ez az adventi üzenet . A Lukács ev.-ból a 12  részből testvérünk ki emelte : hogy legyen a ti derekaitok felövezve és lámpásaink meggyújtva . Tehát szolgálva és világítva várjuk az Úr vissza jövetelét . Engem nagyon betöltött az üzenet . Szeretném ezt tenni a magam helyén . Áldott legyen az Úr Jézus !